Disszociáció és sémamódok vizsgálata a posztpartum szorongás hátterében

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Primer prevenció (gyermekegészségügy, édesanyák, fiatalok egészsége)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Gyenge Ágnes Dóra

Előadás adatai

Előadás címe: 
Disszociáció és sémamódok vizsgálata a posztpartum szorongás hátterében
Összefoglaló: 

Az anyává válás a nők életében egy kritikus periódus, mivel addig ismeretlen új szerepekhez és elvárásokhoz kell alkalmazkodniuk. A szülés utáni időszak fokozott stressz hatásai révén jelentősen megnőhet szorongás szintjük, mely kihatást gyakorolhat az adaptív alkalmazkodásra. Az anyák sokszor ismeretlen helyzettel találkoznak, melyre nincsenek kész megoldásaik, ezért saját gyermekkori mintázataik vagy szülő modelljeik kerülnek előtérbe. Az integratív modell keretében értelmezve archaikus (szülői vagy gyermeki) én állapotokba kerülhetnek, melyek olyan korai életévekben rögzült mintázatok, melyek hatást gyakorolnak az egyén viselkedésére érzelmeire és kognícióira a jelenben. (Merle-Fishman, 2010). Egészséges személyek esetén a különböző én állapotok (más elnevezés szerint:sémamódok) használata mellett is egységes az identitás érzés, azonban patológiás esetekben a személyiség szélsőséges váltásokkal működik amit disszociációnak tekinthetünk(Young, Klosko és Weishaar 2010). Vizsgálatunkban a szülés utáni időszakban az anyák szorongásának szintjét és disszociációra való hajlamukat, sémamódjaik tükrében vizsgáltuk. Mintánkat 101 nő alkotta, akik két éven belül szültek. Demográfiai kérdőívünkkel a posztpartum szorongással összefüggésbe hozható demográfiai adatokat, a YAMI kérdőívvel az anyák jellemző sémamódjait, a DES kérdőívvel disszociatív hajlamukat, a STAI-S-sel pedig állapotszorongásukat mértük fel. Az anyák 24.5%-kóros 29% normál, 46.5%-a szubklinikai szintű szorongást mutatott.. A szorongás szinttel összefüggésbe hozható determinánsok közül a jelenleg érzett én-hatékonysággal, valamint a párkapcsolattal való elégedettséggel találtunk szignifikáns kapcsolatot. Azon anyák akik magasabb szorongás szinttel rendelkeztek nagyobb mértékben alkalmaztak maladaptív sémamódokat , és kevesebb adaptív én állapot használata jellemezte őket. A vizsgálat igazolta, hogy a maladaptív sémamódok alkalmazásának gyakorisága jellemzően magasabb disszociációra való hajlammal társul. Az én állapotok kérdése a posztpartum időszakában az érintett anyák terápiájában fontos és új szempont lehet.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Molnár Judit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Magatartástudományi Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Papp Gábor
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
BTK Pszichológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program