Szegregált telepek infrastrukturális adottságainak jellemzése

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Klinikai és elméleti epidemiológia, egészségügyi szervezés és menedzsment
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kis Gyöngyi
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Gercsák Klaudia

Előadás adatai

Előadás címe: 
Szegregált telepek infrastrukturális adottságainak jellemzése
Összefoglaló: 

A népesség egészségi állapotának javítását többek között a legkedvezőtlenebb helyzetű csoportok problémáinak célzott kezelésén, az egyenlőtlenségek csökkentésén keresztül lehet elérni. A szegregált területeken élők egészségi állapota speciális népegészségügyi problémát jelent Magyarországon is, ezért a célzott stratégiák kidolgozásához és megvalósításához kiemelt fontosságú a szegregált telepek pontos beazonosítása.
Munkánk során a 314/2012. Kormányrendeletben meghatározott szegregációs mutató alapján lehatárolt szegregátumok infrastrukturális adottságait mértük fel. Célunk volt annak megállapítása, hogy a rendeletben szereplő definíció alapján lehatárolt területek milyen mértékben fednek át az infrastrukturális adottságok alapján szegregátumnak minősíthető területekkel.
A 24 vizsgált járásszékhelyen található rendelet szerint szegregált területeket behatároló térképeket a Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatta. A szegregátumok adottságainak részletes leírását a helyszínen lévő roma szakértők és/vagy szociális munkások végezték el, a 24 településen található 72 szegregátum vonatkozásában.
A kitöltött vizsgálati adatlapok alapján a szegregátumok 80,69%-ában van közmű ellátottság (vezetékes víz, -gáz, elektromos áramellátás, csatornahálózat), míg 14,99%-a esetében közmű csak a városban van a szegregátumban nincs. A szegregátumok 70%-ában nem található kijelölt szemétlerakó hely. Dögkút előfordulása egyáltalán nem jellemző; és vizenyős terület is csupán a lehatárolt területek néhány százalékánál fordul elő. A szegregátumok 40,28%-ában a telepen élők száma meghaladja a 100 főt.
A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy a szegregátumok infrastrukturális ellátottsága általában nem kritikusan rossz ma már, de jelentősek a szegregátumok közti különbségek. Beazonosításukra alkalmazott szegregációs mutató szenzitivitása megfelelő, ugyanis pontosan jelöli a hátrányos helyzetű csoportok lakta területeket. Azonban a kiemelt területek hátrányos helyzetét differenciáltabban lehetne megítélni, ha a szegregációs mutató számítása során az iskolai végzettség és a munkajövedelem mellett a szegregátum infrastruktúráját is figyelembe vennék.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program