Táplálkozási problémák roma felnőttek körében: reprezentatív keresztmetszeti felmérés alapján

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Primer prevenció (az egészségtudományokban)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Fehér Sándor
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Varga Nándor József

Előadás adatai

Előadás címe: 
Táplálkozási problémák roma felnőttek körében: reprezentatív keresztmetszeti felmérés alapján
Összefoglaló: 

Kutatások taglalják a romák körében előforduló számos megbetegedés emelkedett gyakoriságát, azonban a romák táplálkozási szokásairól kevés adat áll rendelkezésre, holott a krónikus megbetegedések hátterében sok esetben helytelen táplálkozási minta áll. A helyzetet leíró epidemiológiai adatok nélkül, megalapozott intervenció kialakítása nem lehetséges.
Vizsgálatunk során azt értékeltük, hogy a roma etnicitásnak van-e szociodemográfiai és egészségmagatartási tényezőktől független kockázat befolyásoló szerepe táplálkozás epidemiológiai területen.
2015-ben Magyarország 20 járásában zajlott keresztmetszeti felmérés adatait, többváltozós logisztikus regresszióval elemeztük, az eredményeket esélyhányadosokkal (EH) és 95%-os megbízhatósági tartományokkal [95%MT] jellemeztük. A vizsgálati végpontok az élelmiszer fogyasztási gyakoriságok alapján kerültek meghatározásra. Etnikai hovatartozás alapján három csoportot alakítottunk ki: önmagukat romának vallók (ör:133 fő), önmagukat romának vallók, akiket a kérdezőbiztos is romának ítélt meg (kr:197 fő) és nem roma (2218 fő).
Mindkét roma csoport tagjai nagyobb eséllyel (EH(ör)=2,08 [1,19-3,64] és EH(kr)=1,62 [1,04-2,53]) fogyasztottak előrecsomagolt édességet, mint a nem romák. Hasonló eredményt tapasztaltunk cukros üdítőitalok fogyasztása esetében is (EH(ör)=1,96 [1,22-3,17] és EH(kr)=1,86 [1,24-2,79]). Az energiaitalok fogyasztása szignifikánsan nagyobb eséllyel fordult elő romák körében, mint nem romák körében (EH(ör)=2,01 [1,20-3,36] és EH(kr)=1,89 [1,21-2,96]). Az ételeikhez az önmagukat romának vallók nagyobb eséllyel adnak hozzá cukrot (EH(ör)=2,42 [1,21-4,84]), mint a nem romák, ugyanakkor a kérdező biztos által is romának ítéltek körében az etnicitás már nem bizonyult befolyásoló faktornak. A csoportok között nem találtunk szignifikáns eltérést a zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű pékáruk, halak, sós termékek, illetve a hozzáadott só fogyasztása tekintetében.
Összességében elmondható, hogy mindkét roma csoportban a válaszadók szignifikánsan kisebb gyakorisággal kerülték a cukros élelmiszereket, illetve energiaitalt, függetlenül a szociodemográfiai, és egészségmagatartási tényezőktől.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Sándor János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program