A táplálkozás szerepe a diabétesz kialakulásában

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Klinikai és elméleti epidemiológia, egészségügyi szervezés és menedzsment
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Varga Nándor József
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Fehér Sándor

Előadás adatai

Előadás címe: 
A táplálkozás szerepe a diabétesz kialakulásában
Összefoglaló: 

A diabétesz népegészségügyi jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Nemzetközi Diabetes Szövetség Diabétesz Atlaszának 2015-ös adatai alapján a világon 415 millióan szenvedtek cukorbetegségben, 2040-re ez a szám elérheti a 642 milliót. A megbetegedés kialakulása késleltethető vagy megelőzhető (2-es típusú diabétesz) megfelelő életmóddal, amelyek egyik alapköve az egészséges táplálkozás. A táplálkozás nem csak a diabétesz kialakulásában, valamint kórlefolyásában bír nagy szereppel, de számos egyéb nagy jelentőségű nem-fertőző megbetegedésben is.
Célunk volt felmérni, hogy milyen táplálkozással kapcsolatos tényezők befolyásolják a 2-es típusú diabétesz kialakulását.
Vizsgálatunk alapjául az Európai Lakossági Egészségfelmérés 2009-ben gyűjtött adatai szolgáltak. Leíró statisztikák után, egy- majd többváltozós logisztikus regressziós elemzést végeztünk. Az elhízás szerepét vizsgáltuk a diabéteszben, ezt követően az egyes táplálkozási szokások hatását vizsgáltuk az elhízásra, illetve közvetett módon a diabéteszre.
A mintanagyság 5051 fő volt, melyből 45,5% a férfiak aránya. Az BMI átlagértéke 26,71+-15,03, a diabétesz prevalenciája 8,43% volt.
Az elhízás (BMI>25kg/m2) szignifikáns rizikótényezőnek bizonyult (esélyhányados (EH): 2,40 95%MT [1,85-3,10]).
A táplálkozási szokásokat vizsgálva, azt találtuk, hogy az elhízásban szignifikáns rizikótényezőnek adódott a gyakori (napi rendszerességű) gyümölcsfogyasztás (1,53; [1,28-1,82]), viszont szignifikáns protektív tényezőnek mutatkozott a rendszeres főzelékfogyasztás (0,77; [0,66-0,89]). A zöldségfogyasztás protektív tényezőnek mutatkozott (0,91; [0,80-1,07]), de az eredmény nem volt szignifikáns.
Összességében elmondhatjuk, hogy a táplálkozási tanácsok megfogalmazása elengedhetetlen, fontos továbbá a rendszeres felmérés, valamint a naprakész, friss eredményeken alapuló módosítás. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a főzelékfogyasztás napi szinten javasolt, a zöldségfogyasztást nem érdemes korlátozni, de a gyümölcsfogyasztásnál érdemes mértéket tartani, mert bár vitathatatlan előnyökkel bírnak (rostok, vitaminok, stb.), a cukortartalmukat szükséges figyelembe venni, főleg a gyümölcslevek fogyasztása során.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Nagy Attila Csaba
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
NK Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program