Az emlőrák prognosztikai faktorainak hatása az agyi metasztázis kialakulására

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Konzervatív klinikai orvostudomány III.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Béres Edit

Előadás adatai

Előadás címe: 
Az emlőrák prognosztikai faktorainak hatása az agyi metasztázis kialakulására
Összefoglaló: 

Bevezetés: Az agyi metasztázis a leggyakoribb felnőtt intra-kraniális tumor. Nőknél az emlőrák a leggyakoribb forrása a központi idegrendszeri áttéteknek. Az agyi érintettség megléte rossz prognózist jelent, irodalmi adatok alapján a legjobb kezelés mellett is csupán 9-12 hónap az átlagos túlélés. Az elmúlt évek tapasztalatai egyre inkább megerősítik, hogy a primer tumor tulajdonságainak ismeretében a betegség lefolyása nagy valószínűséggel megjósolható.
Célkitűzés: Vizsgálatunk során elemeztük az emlőrák azon prognosztikai faktorait, melyek hatással lehetnek az agyi áttét kialakulására. Eredményeinket összevetettük a külföldi szakirodalomban találtakkal.
Beteganyag és módszerek: A retrospektív vizsgálathoz a DEOEC Onkológiai Tanszékén 2001 januárja és 2010 augusztusa között megjelent 1648 emlőrákos nő adatait tekintettük át a MedSolution adatbázisának segítségével. 76 betegnél találtunk agyi metasztázisról adatot. A prognosztikai faktorok közül a következőket vizsgáltuk: az életkor az emlődaganat diganózisának felállításakor, a primer tumor szövettani típusa, grádusa, a hormonreceptor státusza, a HER2-expresszió, p53 mutáció megléte vagy hiánya, a betegség TNM besorolása. Megnéztük továbbá, hogy milyen emlőműtét történt, volt-e extra-kraniális áttét, illetve szerepelt-e az agyi metasztázisra utaló bevezető tünet. Összevetettük ezen paramétereket túlélési adatokkal és vizsgáltuk, hogy korrelálnak-e az irodalmi megfigyelésekkel.
Eredmények és konklúzió: Az irodalomban hasonló szempontok alapján analizált két legnagyobb beteganyagot prezentáló koreai és amerikai cikk kijelentéseivel gyakorlatilag megegyező eredményeket találtunk saját beteganyagunkban. Az eltérések oka a rövidebb követési időből vagy a kisebb betegszámból adódhat. Mindenképpen kiemelendő, hogy rossz prognosztikai faktornak számít a magasabb életkor, a HER2-negativitás, a p53mutáció megléte, a többszörös szervi áttétek jelenléte, viszont a hármas negativitás túlélést befolyásoló hatását nem tapasztaltuk.

1. témavezető adatai
Név: 
Tóth Judit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Onkológiai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program