Az ischaemiás szívbetegség rizikófaktorainak összehasonlítása női és férfi betegekben - retrospektív vizsgálat

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Egészségtudomány I.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Durkó András

Előadás adatai

Előadás címe: 
Az ischaemiás szívbetegség rizikófaktorainak összehasonlítása női és férfi betegekben - retrospektív vizsgálat
Összefoglaló: 

Bevezetés: A ischaemiás szívbetegség (ISZB) világszerte a nők halálozásának egyik fő oka, az összes női halálozás mintegy harmadáért tehető felelőssé. A fejlett országokban évente több nő, mint férfi hal meg ISZB következtében. Különösen a fiatalabb korosztályba (<55 év) tartozó nők veszélyeztetettek, esetükben ugyanis a hasonló korú férfiakhoz képest rosszabb prognózissal számolhatunk. Jelen retrospektív tanulmány célja esetleges nemre specifikus, ISZB-re hajlamosító rizikótényezők azonosítása volt.
Eszközök, betegek:A vizsgált betegpopulációt a DEOEC Kardiológiai Klinikáján 2007 januárjában ISZB diagnózissal felvételre került azon nő- és férfibetegek képezték, akiknél bentfekvésük alatt coronarographia történt. Vizsgáltuk ezen két betegcsoport kardiovaszkuláris rizikófaktorait (kor, pozitív családi anamnézis, hypertonia, diabetes mellitus, testsúly, hiperlipidaemia, dohányzás), valamint összehasonlítottuk felvételkor meghatározott laborértékeit (vércukor, glomeruláris filtrációs ráta (GFR), összkoleszterin, LDL-C, HDL-C, triglicerid, Hgb).
Eredmények: A nő- és férfibetegek átlagéletkora azonos volt (60,6±0,95 vs. 58,7±0,74 év, p=0,12), valamint mindkét csoportban a betegek kb. 1/3-a volt 55 év alatti. A dokumentált rizikófaktorok alapján a nők nagyobb hányada szenvedett magasvérnyomás betegségben (82% vs.60%), 2-es típusú diabetes mellitusban (32% vs.17%) és volt obes (43% vs.26%), ugyanakkor a férfiak esetében a dohányzás közel kétszer gyakrabban fordult elő (18% vs.10%).A vizsgált laborparaméterek összehasonlítása során a nőkben szignifikánsan magasabb HDL-C értéket (1,59±0,05 vs. 1,32±0,03 mmol/l, p<0,0001), alacsonyabb GFR (89,4±1,3 vs. 96,4±1,4 ml/min, p=0,0038) és Hgb értéket (131±1 vs. 144±1 g/l, p<0,0001) találtunk.
Összefoglalás: A vizsgálat eredményei alapján különbségek figyelhetők meg az ISZB rizikófaktorainak nem szerinti megoszlásában. A tanulmány az alapos adatrögzítés kiemelt fontosságára is szeretné felhívni a figyelmet. Az adatgyűjtés a RECOOP HST Consortium Research Network for Women’s Health and Cardiovascular Diseases in Central and Eastern Europe elnevezésű nemzetközi kezdeményzés által tervezett prospektív tanulmány részét képezi.

1. témavezető adatai
Név: 
Borbély Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Klinika
Díj: 
2. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program