Újszülöttkori, pathológiás indirekt hyperbilirubinaemia kezelésére illetve a koraszülötteket vaksággal fenyegető retinopathia (retinopathy of prematurity, ROP) megelőzésére a világon először Magyarországon, a debreceni Gyermekklinikán alkalmaztak D-penicillamint (DPA). A 80-as években Prof. Lakatos Lajos vezetésével egyetemünkön végzett prospektív, randomizált, kontrollált vizsgálat azt mutatta, hogy a DPA-nal kezelt koraszülötteknél a ROP kialakulása jelentősen csökkent. Egyesült államokbeli kutatók (2006-2007) a DPA-nal kezelt koraszülöttek csoportjában szintén a ROP előfordulási gyakoriságának szignifikáns csökkenését találták. A DPA jótékony hatását koraszülöttek szembetegségének megelőzése terén Cochrane metaanalízis (2001) is megerősítette.

A DPA felnőttkori alkalmazása során, hosszútávon számos toxikus mellékhatással számolhatunk. Bár a rendelkezésre álló klinikai tanulmányok szerint a gyógyszer újszülöttkori alkalmazása biztonságos, az esetleges, DPA kezeléssel összefüggésbe hozható - szövődmények, nemkívánatos mellékhatások felderítésére kizárólag a hosszú távú utánvizsgálatok alkalmasak.

A jelen pilóta-tanulmány célja a DPA-nal kezelt újszülöttek hosszú távú kérdőíves követéses utánvizsgálata, ezáltal az esetleges, csupán hosszútávon jelentkező szövődmények, toxikus mellékhatások felmérése.

Vizsgálatunkba az 1985.01.01. és 1988.12.31. között perinatalis intenzív centrumunkban DPA-nal kezelt betegeket vontuk be. A kigyűjtött 277 volt páciens jelenlegi lakcímét a DMJV Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának Okmány Osztálya bocsátotta rendelkezésünkre. Lakcímükre postai úton küldtük ki az állapotfelmérő kérdőíveket. Vizsgálatunkban egy nemzetközileg elismert, általános életminőség felmérésére alkalmas kérdőívet, a EuroQol Group EQ-5D-et és munkacsoportunk által összeállított kiegészítő kérdőívet használtunk fel. A kérdőíveket postai és internetes úton juttathatták vissza a volt betegek. A beérkezett, több mint 100 kérdőív adatait anonim módon, Microsoft Office Excel programmal dolgoztuk fel. A statisztikai adatfeldolgozást követően deskriptív módszerekkel kívánjuk bemutatni a vizsgált betegcsoport jelenlegi egészségi, szocio-ökonómiai állapotát.