Gén- és fehérje expresszió vizsgálata komplett Freund-adjuváns-indukálta gyulladásos fájdalommodellben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Molekuláris biológia, Fejlődésbiológia, Genetika, Bioinformatika, Genomika
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Ducza László

Előadás adatai

Előadás címe: 
Gén- és fehérje expresszió vizsgálata komplett Freund-adjuváns-indukálta gyulladásos fájdalommodellben
Összefoglaló: 

A perifériás szövetekben keletkező nociceptív ingerület feldolgozása az idegrendszer több szintjén történik. A szenzoros rostok a fájdalommal kapcsolatos információt a gerincvelő hátsó szarv felszínes lamináiba szállítják, amely a nociceptív szenzoros rendszer elsődleges jelfeldolgozó központja. A gerincvelő hátsószarv neuronális hálózata, felszálló pályák közvetítésével, a jeleket magasabb agyi központok felé továbbítja. Ezekben a központokban alakul ki a fájdalomérzet illetve az erre adott motivációs-affektív válasz. Krónikus gyulladásos folyamatok következtében a nociceptív ingerület feldolgozó rendszer működése megváltozik. A hosszantartó nociceptív jelek a központi idegrendszerben neuronális plaszticitáshoz, majd a centrális szenzitizáció jelenségének kialakulásához vezetnek.
A kísérleteink fő célkitűzése olyan gének illetve fehérjék azonosítása volt, amelyek hozzájárulnak a neuron hálózatok krónikus gyulladásos fájdalomérzet kialakulásához vezető áthangolódásához. Vizsgálatainkat a központi idegrendszer két szintjén, a gerincvelői hátsó szarvban és az agykéregben (gyrus cinguli) végeztük. A krónikus gyulladásos fájdalom kiváltására patkányok hátsó lábának talpába subcutan komplett Freund adjuvánst injektáltunk. A fájdalomküszöb változását viselkedési (módosított von Frey) teszttel állapítottuk meg, a kísérleteket a maximális ingerküszöb-csökkenés időpontjában (a 4. kísérleti napon) végeztük el. A génexpresszió változás kvantitatív vizsgálatára a TLDA módszert alkalmaztuk, melynek segítségével 44 gént tanulmányoztunk (többek közt receptorokat, ioncsatornákat, kemokineket, citokineket). A statisztikai elemzés eredményeként a gerincvelői hátsó szarvban 5, míg a gyrus cinguliban 4 gén expressziójának szignifikáns változását mutattuk ki. Legnagyobb mértékű változásokat a citokin receptorok esetén kaptuk, ezért a további kísérletek során 36 citokin illetve receptor változásait vizsgáltuk „antibody array” módszer segítségével. A két vizsgált szövetben eltérő mintázattal mutattuk ki citokinek illetve receptoraik változását.
Gén- és fehérje expressziós vizsgálataink egyaránt igazolják a citokinek kulcsszerepét krónikus gyulladásos fájdalomban.

1. témavezető adatai
Név: 
Holló Krisztina
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
DE OEC Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program