Mélyvénás thrombosis szövődményeként kialakult pulmonalis embolia diagnosztikája és gyakorisága

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Konzervatív klinikai orvostudomány II.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Bodor Angéla

Előadás adatai

Előadás címe: 
Mélyvénás thrombosis szövődményeként kialakult pulmonalis embolia diagnosztikája és gyakorisága
Összefoglaló: 

A pulmonalis embólia változatos klinikai képpel megjelenő életveszélyes, kezelés nélkül magas mortalitású kórkép, gyakran okoz hirtelen halált. Az embóliás események ismétlődésével, illetve krónikussá válásával potenciálisan nagy kockázatú állapotot jelent. Minden profilaktikus törekvés, diagnosztikus és terápiás fejlődés ellenére a pulmonalis embólia jelenleg is gyakran alul diagnosztizált, kórházon belüli mortalitása továbbra is magas.
Tanulmányunkhoz a DEOEC II. számú Belgyógyászati Klinika 2006.08.01. és 2008.05.31. között mélyvéna trombózissal kezelt betegei közül választottunk ki 25 beteget, akiknél magasra terjedő mélyvénás trombózis igazolódott és néhány napon belül mellkasi CT vizsgálat is történt. Azt vizsgáltuk, hogy hány esetben igazolódott a fent leírt betegeknél pulmonalis embólia, valamint vizsgáltuk, hogy a betegeknél voltak-e a trombózis kialakulásában szerepet játszó hajlamosító tényező, vagy genetikai elváltozás.
A betegek doppler vizsgálatát Logic 7 GE készülékkel végeztük el. Vizsgáltuk a femoralis régiót – az inguinalis hajlattól a Hunter csatornáig – a poplitealis régiót és végül a cruralis ereket. Megállapítottuk a trombus cranialis végének helyzetét, a vérrög távolságát a v. saphena magna szájadékától, illetve a trombus lumenhez viszonyított keresztmetszetét.
Pulmonalis embólia igazolására Lightspeed GE 16 szeletes CT- t használtunk. Először natív mérést végeztünk, majd a cubitalis vénán keresztül beadott nem ionos kontrasztanyag alkalmazásával posztkontrasztos vizsgálat történt a mellkasi erekről.
A vizsgált 25 beteg közül 15 betegnél (60%) tüdőembólia igazolódott, melynek aránya az irodalmi adatokkal korrelál. A betegek 2/3-a (66,67%) embólia irányában teljesen tünetmentes volt, 1/3-ánál (33,33%) enyhe, atípusos tünetek jelentkeztek.
Eredményeink azt mutatják, hogy magasra terjedő mélyvéna trombózis esetén ajánlott mellkasi CT elvégzése pulmonalis embólia kimutatására tünetmentes pácienseknél is.

1. témavezető adatai
Név: 
Horkay Edit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
DEOEC Radiológiai Klinika

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program