A 65 éven aluliak körében a méhnyakrák okozta halálozás elfogadhatatlanul magas ma Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy a 2003-ban indított szervezett szűrőprogram ellenére a nők részvételi hajlandósága elmarad a kívánatos szinttől. Célkitűzésünk általában a nőgyógyászati vizsgálattól való távolmaradást alakító attitűdelemek, valamint a szűrőprogram sikerességének fokozását segítő intervenció célcsoportjának és lehetséges módszerének meghatározása volt.
A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Programjára alapozott 2009-es felmérése szolgált a vizsgálat alapjául, mely nemzetközi tanulmányokban publikált egészségi állapotra vonatkozó ismeretek, attitűd-, illetve egészségmagatartási elemek felmérését célozta. A statisztikai elemzést többváltozós logisztikus regresszióval 1245 fős, a 15-65 éves magyar népességre reprezentatív mintán végeztük.
Az életkorral csökken a nőgyógyászati vizsgálatokon való részvétel (p<0,001), a magasabb iskolai végzettség magasabb megjelenési hajlandósággal párosul (p<0,05), a soha nem dohányzók közt nagyobb a részvételi hajlandóság (p=0,025). Mindezek mellett, a szűrővizsgálatokról való vélekedés tűnt a legerősebb befolyásoló tényezőnek (p<0,001). Ez utóbbi faktor pedig a ráktól való félelemmel (p<0,001), a betegségek genetikai meghatározottságáról való meggyőződéssel (p<0,001) és a saját egészségi állapottal kapcsolatos felelősség érzésével (p<0,001) mutatott szoros kapcsolatot.
A vizsgálat demonstrálta, hogy a méhnyakrák szűréssel kapcsolatos kudarcok részben a nők nőgyógyászati vizsgálatokkal kapcsolatos beállítottságával magyarázhatók. Ezért a szűrésszervezés során érdemben kellene figyelembe venni a nők egészséggel kapcsolatos attitűdjének különbözőségeit is. Adataink szerint az időseket, képzetleneket kellene megcélozni, olyan módszer segítségével, amely figyelembe veszi, hogy a compliance-t dohányzó, gyenge egészségkontrollal rendelkező, ráktól nem tartó, valamint a genetikai egészség determináltságot elutasító nők közt kellene növelni. Ehhez szükséges volna az alapellátásban dolgozók aktív részvétele, melynek hatékonysága igazolódott már emlőszűrés esetében.