Az apoptózis egy természetes sejthalál forma, melynek fontos szerepe van a szervezet normál működésének fenntartásában, elmaradása vagy túlzott működése egyaránt betegségek kialakulásához vezet. Az apoptózis megfelelő helyen és időben való kiváltása (pld. tumor sejtekben) terápiás célpont. Az apoptótikus gépezetet aktiválhatja a sejt környezétéből érkező ligand (pld. TRAIL) vagy az endoplazmatikus retikulumot, mitokondriumot, sejtmagot érő stressz hatás. A DR4 es DR5 sejthalál receptorok széleskörűen expresszálódnak, de csak tumor sejtekben aktívak. Ezért alkalmasak célzott tumor terápiára.
A laboratóriumunkban (Galway) végzett korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy genotoxikus vegyületek CML sejteket érzékenyítenek TRAIL-indukálta apoptózisra. Ugyanakkor, a DNS károsodás szignalizációja során aktiválódó kinázok közül (Chk1/2, DNA-PK, ATM), csak az ATM kináz gátlása érzékenyített TRAIL-re. Mind a genotoxikus szerek, mind az ATM kináz inhibitor G2/M sejtciklus blokkot váltott ki. Kísérleteinkben igazolni kívántuk a feltételezést miszerint G2/M blokk TRAIL kiváltotta apoptózisra érzékenyíti a sejteket.
Kísérleteinkben mikrotubulus funkciót gátló, G2/M sejtciklus blokkot kiváltó vegyületek (Colcemide és Nocodazole) alkalmazásával vizsgáltuk a sejtciklus és TRAIL kiváltotta apoptózis kapcsolatát. Kezdetben igazoltuk, hogy a kombinált kezelések fokozzák a TRAIL indukálta sejtelhalást. Ezt követően igazoltuk a TRAIL kezelés hatékonyságának függését a sejtciklustól. A reverzibilis sejtciklus blokkot okozó Nocodazole segítségével G2/M illetve, Nocodazole kimosását követően szinkronizált G1 fázisban lévő sejtkultúrán TRAIL kezelést végeztünk. Annexin V apoptózis teszttel sejtelhalást vizsgáltunk. Azt tapasztaltuk, hogy a G2/M fázisban lévő sejtek sokkal érzékenyebbek TRAIL kezelésre, mint a G1 fázisban lévők. További kísérletekben azt szeretnénk megvizsgálni, hogy mennyire általános a TRAIL sejtciklus-függő funkciója egyéb tumor sejtvonalakban.