Sztatikus, inhomogén mágneses mező hatása a légúti gyulladásra a pollenallergia egér modelljében

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Élettan, Kórélettan
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szabó Krisztina
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Baróti Nóra Sarolta
3. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Tóth Noémi Klára

Előadás adatai

Előadás címe: 
Sztatikus, inhomogén mágneses mező hatása a légúti gyulladásra a pollenallergia egér modelljében
Összefoglaló: 

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a hidratált pollenszemek és a belőlük származó kivonatok NAD(P)H oxidáz aktivitással rendelkeznek és reaktív oxigén specieseket (ROS) termelnek. A pollen NAD(P)H oxidázok képesek az adaptív immunválasztól függetlenül oxidatív stresszt kiváltani a légutak hámsejtjeiben, ezáltal fokozzák az allergén által kiváltott gyulladást. Kísérleteinkben a sztatikus, inhomogén mágneses tér (static magnetic field, SMF) hatását vizsgáltuk az allergiás légúti gyulladás kialakulására. Munkánkhoz azt az állatmodellt választottuk, amelyben Balb/c egereket parlagfű pollen kivonat (ragweed extract, RWE) intraperitoneális oltásával szenzitizálunk (0. és 4. nap), majd egyetlen intranazális RWE kezelést (11. nap) követően a 14. napon értékeljük a légúti gyulladás mértékét (gyulladásos sejtek infiltrációja, mucin termelés). Az egerek csoportjait különböző ideig, napi 30 percre 25 mT nagyságrendű mágneses indukciónak tettük ki. Eredményeink szerint, a szenzitizálás alatti (0-10. nap) SMF kezelés nincs hatással az allergiás gyulladásra. Az intranazális kezelést közvetlenül követő (11. nap) SMF hatás azonban szignifikánsan csökkentette a légúti gyulladást. Ismételt SMF kezelések (11-13. nap) bár tovább csökkentették a gyulladás mértékét, hatásuk nem jelentett szignifikáns eltérést az egyszeri (11. nap) SMF kezeléshez képest. Ez a megfigyelés felvetette annak a lehetőségét, hogy az SMF kezelésnek antioxidáns hatása lehet. Hipotézisünket humán tüdőhám eredetű A549 sejteken, in vitro teszteltük. A sejteket redox-szenzitív fluoreszcens festékkel (2’,7’-dihydro-dichlorofluoreszcein diacetát, H2DCF-DA) töltöttük meg, majd RWE+NADPH hozzáadása után 30 percre SMF-be helyeztük és ezt követően fluoriméterrel mértük a DCF fluoreszcencia intenzitását. Az SMF kezelés hatására szignifikánsan csökkent a sejtekben a fluoreszcencia intenzitása a kontroll, RWE+NADPH-val kezelt, de mágneses hatásnak nem kitett sejtekhez viszonyítva. Eredményeinket összefoglalva megállapítható, hogy az általunk megfigyelt, allergiás gyulladást csökkentő hatása az SMF-nek, valószínűleg az inhomogén mágneses mező ROS-t elimináló képességével magyarázható.

1. témavezető adatai
Név: 
Bácsi Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Immunológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
László János
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
MTA Matematikai Tudományok Osztálya

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program