Változások a perifériás vérben őssejt mobilizálás során különböző hematológiai kórképekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Konzervatív klinikai orvostudomány III.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Buzás Dávid

Előadás adatai

Előadás címe: 
Változások a perifériás vérben őssejt mobilizálás során különböző hematológiai kórképekben
Összefoglaló: 

A különböző hematológiai betegségek kezelése során gyakran alkalmazott eljárás az autológ őssejt transzplantáció, ami lehetővé teszi a hemopoiezis helyreállását nagy dózisú kemoterápiát követően. Az őssejtek mobilizálásának standard stratégiája a kolónia stimuláló faktorok adása. Az őssejt mobilizáció azonban nem mindig sikeres. Az utóbbi években jelent meg egy új gyógyszer, a plerixafor, ami a CXCR4 receptort szelektíven és reverzibilisen blokkolja, ezáltal meggátolja az őssejtek kötődését a csontvelői matrixhoz és azok nagyobb számban jelennek meg a perifériás vérben.
Vizsgáltam 5 beteg perifériás vérét 3 egymás utáni napon plerixafor+G-CSF mobilizáció során és hasonlítottam az eredményeket 3 kontroll csoportéhoz betegség szerint, akik myeloma multiplex (MM, n=10), non-Hodgkin lymphoma (NHL, n=11) és Hodgkin lymphoma (HL, n=10) miatt részesültek perifériás őssejt transzplantációban hagyományos mobilizálást követően. Az első értékelt eredményt akkor regisztráltam, amikor a fehérvérsejtszám (FVS) elérte az 1 G/L-t. Az ezt követő 2 napon a FVS szám, abszolút CD34+ sejtszám, neutrophil, monocyta és lymphocyta számokat single platform (bead) technikával mért mintákból számoltam és rátákat képeztem az első napi eredményhez viszonyítva.
Míg a FVS szám a 3. napra mindhárom betegcsoportban hasonlóan nőtt a G-CSF kezelés során (MM 8,2; NHL 10,9; HL 8,4 ráta), addig a CD34+ őssejtek számának változása jelentősen eltért (MM 4,4; NHL 13,9; HL 15,1 ráta). A plerixaforral kezelt csoportban 2 sikeresen mobilizált NHL-es betegnél a megelőző sikertelen mobilizálásokkal ellentétben jelentősen növekedett a FVS szám és a CD34+ sejtek száma is a periférián. Ezekben a betegekben a sejtszámok változásának mintázata eltér a kontroll csoportétól. A granulocyták száma a NHL kontroll csoportban átlagosan 21,6-szorosára nőtt 2 nap alatt, míg a plerixaforral kezeltekben a granulocyták jóval kisebb arányban mobilizálódtak.
A hagyományos G-CSF mobilizálás során a MM, NHL és HL betegek eltérően reagálnak, a perifériás vérben a sejtek mintázata jelentős különbséget mutat. A plerixaforral mobilizált esetek mintázatának vizsgálatához több sikeres mobilizálás értékelésére van szükség.

1. témavezető adatai
Név: 
Hevessy Zsuzsanna
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Klinikai Biokémiai és Molekuláris Patológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program