Vaginistist okozó kórokozók megoszlásának vizsgálata dns hibridizációs módszerrel a debreceni egyetemen

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Egészségtudomány I.
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Sógor Viktória

Előadás adatai

Előadás címe: 
Vaginistist okozó kórokozók megoszlásának vizsgálata dns hibridizációs módszerrel a debreceni egyetemen
Összefoglaló: 

Háttér: A vaginitis (hüvelygyulladás) jellemző tünetei a gyakran kellemetlen szagú hüvelyi folyás, valamint a szeméremtesti irritáció és hüvelyviszketés. Kórokozói leggyakrabban a Gardnerella vaginalis, különböző Candida fajok és a Trichomonas vaginalis. Bacterialis vaginosisban a kórokozó mikroorganizmusok elszaporodása mellett jellemző eltérés a Lactobacillus-fajok csíraszámának csökkenése, amelyet az antibiotikum terápia tovább súlyosbít. A hagyományos tenyésztésen alapuló mikrobiológiai diagnózis általában 48-72 óra elteltével válik ismertté a klinikus számára, ezért nagy jelentőségű a DNS hibridizációs módszeren alapuló úgy nevezett vaginitis panel alkalmazása (BD Affirm™ VPIII Microbial Identification Test), amely tamponon érkező minta esetében 1 órán belül eredményt ad. A DEOEC Orvosi Mikrobiológiai Intézete 2007 júliusában vezette be ezt a módszert.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy a 2007. július 01. és 2010. szeptember 30. között beérkező vizsgálati anyagok esetében megvizsgáljuk, hogy a minták hány százaléka volt pozitív és milyen volt a kórokozók megoszlása.
Módszer: A beküldött minták a Bőrgyógyászati klinika STD laboratóriumából származtak. A tamponos minta mellett a hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálatára is minden esetben sor került. A statisztikai adatokat a MedBakter program alapján válogattuk le.
Eredmények: A vizsgált időszakban 164 beteg hüvelyváladékát vizsgálta meg a laboratórium DNS hibridizációs módszerrel. Száznégy esetben a három leggyakoribb kórokozó nem volt kimutatható. Hatvan beteg közül 33 (55 %) volt Gardnerella vaginalis pozitív, 18 esetben (30 %) mutattunk ki Candida albicans törzseket. Kilenc beteg mintájában (15 %) egyidejűleg volt jelen a Gardnerella vaginalis és Candida albicans. Trichomonas vaginalis okozta fertőzés ebben az időszakban nem fordult elő.
Megbeszélés: Irodalmi adatok szerint a vaginitisek 40-45 %-át okozza Gardnerella vaginalis, 20-25 %-át különböző Candida fajok és 15-20 %-át Trichomonas vaginalis. Az általunk vizsgált esetekben magasabb arányban fordultak elő Gardnerella és Candida izolátumok, ugyanakkor Trichomonas vaginalis fertőzés nem volt igazolható.

1. témavezető adatai
Név: 
Szabó Judit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
DEOEC Orvosi Mikrobiológia Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program