Crohn-betegség és Mycobacterium avium ssp. paratuberculosis (MAP): egy potenciális kórokozó vizsgálata betegeinkben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Endokrinológia, nephrológia, gastroenterológia
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Molnár Andrea

Előadás adatai

Előadás címe: 
Crohn-betegség és Mycobacterium avium ssp. paratuberculosis (MAP): egy potenciális kórokozó vizsgálata betegeinkben
Összefoglaló: 

A Crohn-betegség (CD) a gasztrointesztinális rendszer krónikus gyulladásos, granulomatózus betegsége. Multifaktoriális kóreredetű: genetikai, immunológiai, táplálkozási okok egyaránt játszhatnak szerepet kialakulásában. A Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP) baktériumok eredeti gazdájukban, a szarvasmarhákban a Johne-kórt hozzák létre, mely patológiai és klinikai megjelenésében nagyon hasonlít a Crohn-betegséghez. Az elmúlt 25 év alatt sokan gondolták, hogy ez a baktérium szerepet játszhat a CD kialakulásában (zoonózis?), mivel számos betegből sikerült kimutatni, de az eddigi adatok ellentmondásosak és nehezen interpretálhatóak.
Célunk az volt, hogy a MAP-t kimutassuk betegeink mintáiban. Kutatásunk során 25 Crohn-betegünk vér és székletmintáit használtuk fel a baktérium kimutatása céljából. A székletmintákból készített keneteket fénymikroszkóp alatt vizsgáltuk Ziehl-Nielsen festés után. Pozitív kontrollként Johne-beteg szarvasmarhák MAP pozitív székletmintáit választottuk. Betegeink székletét az Országos Állategészségügyi Központban a standardoknak megfelelően 1 évig tenyésztettük. A vérminták tenyésztése az adaequat hőmérsékleten szintén 1 évig történt a DEOEC-Mikrobiológia Intézetében. A fénymikroszkópos vizsgálat során a beteg állatok székletéből készített kenetekben látható volt a MAP, de a Crohn-betegeink mintáiban ez nem volt igazolható. A Johne-beteg szarvasmarhák székletéből az esetek többségében 9 hónapon belül kitenyészett a MAP. Betegeink mintáit ugyanezen körülmények között tenyésztettük, hetente ellenőriztük egy éven keresztül, de nem sikerült a MAP-ot kitenyészteni sem a vér, sem a székletmintákból.
A MAP izolálása technikailag bonyolult, és nagyon időigényes feladat, a Johne-betegség kimutatására ez az egyetlen módszer, melynek specificitása 100%(nincs false-pozitív eredmény). Munkánk során az állati minták analízisének megfelelő előírásokat követtük. Eredményeink a szkeptikusok táborát erősítik, hiszen nem sikerült kimutatni a keresett baktériumot a vizsgált Crohn-betegek vér-és székletmintáiból, de a későbbiekben a mintaszám növelésével és a tenyésztési körülmények finomításával a baktérium talán sikeresebben izolálható lesz.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Barta Zsolt
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, III. Belgyógyászati Klinika
Díj: 
különdíj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program