Különböző folyadékterápiák hatékonyságának vizsgálata a vasospasmus megelőzésére subarachnoidealis vérzés miatt kezelt betegekben. Randomizált vizsgálat.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2011/2012. tanév
Tagozat: 
Aneszteziológia és intenzív terápia, sürgősségi betegellátás, mellkas-, hasi és plasztikai sebészet, traumatológia, ortopédia, kísérletes sebészet
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Bogár Zsuzsa

Előadás adatai

Előadás címe: 
Különböző folyadékterápiák hatékonyságának vizsgálata a vasospasmus megelőzésére subarachnoidealis vérzés miatt kezelt betegekben. Randomizált vizsgálat.
Összefoglaló: 

Bevezetés:
Subarachnoideális vérzést (SAV) követően a betegek 30-70%-ban alakul ki a vasospasmus a Willis-kör nagyereiben. Általában a 3. napon jelentkezik, és a 2. hét végéig tart. A vasospasmus kimutatásának egyik módszere a transcraniális Doppler (TCD) vizsgálat, amikor az agyalapi artériákban mért áramlási sebességből lehet következtetni a spasmus mértékére. A vasospasmus felismerése és kezelése döntő jelentőségű az ischaemiás stroke megelőzése céljából. A kezelés egyik alappillére az ún. 3H terápia (hypertonia, hemodilutio, hypervolaemia).

A vizsgálat célja:
A prospektív, randomizált, vakosított vizsgálatunk során a krisztalloid alapú és kolloid alapú, preventív folyadékterápiát mértük össze. Hipotézisünk szerint a kolloid alapú folyadékterápiában részesülő között ritkábban lép fel vasospasmus, és emiatt kedvezőbb kimenetelre számíthatunk ezeknél a betegeknél.

A vizsgálati módszerek:
Vizsgálatunkba Hunt-Hess I-III stádiumú betegeket vontunk be. A silent és rupturált aneurysmával kezelt betegeket egyaránt vizsgáltuk. A neurológiai vizsgálat és a radiológiai diagnosztizálás után boríték randomizációval kerültek a betegek a terápiás csoportokba. Mindenkinek egyéni célvérnyomás értéket jelöltünk ki, amit folyadékterápiával és szükség szerint vasoaktív szerekkel tartottunk fenn. 24 óránként rögzítettük a következőket: TCCD, artériás vérgáz, RR, pulzus, GCS, NIH score és a felhasznált vazoaktív szereket (Arterenol, Dobutrex)

Eredmények:
Eddig 96 beteget vizsgáltunk. 48 beteg került a Ringer-Laktát (R-L) alapú, 48 beteg a Voluven (VV) alapú 3H-terápiás csoportba. A silent aneurysmás betegek között a R-L csoportban 0/10 betegnél, a Voluven csoportban 1/14 esetben következett be spazmus. A rupturált aneurysmával kezelteknél a R-L csoportnál 29/38 esetben, a VV alapúnál 25/34 betegnél alakult ki vasospazmus. Chi-négyzet próbával egyik terápiás csoportban sem találtunk szignifikáns különbséget.

Konklúzió:
A vizsgálat eddigi esetszáma alapján nem mutatható ki különbség a R-L alapú és a VV alapú 3H kezelés hatékonyságában. A spasmus gyakorisága szempontjából mindegy, hogy a beteg Ringert, vagy Voluvent kapott.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Molnár Csilla
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Gál Judit
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program