Az endokannabinoid rendszer vizsgálata humán vázizomban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2012/2013. tanév
Tagozat: 
Élettan, kórélettan
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Balogh Norbert
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Orosz Edina

Előadás adatai

Előadás címe: 
Az endokannabinoid rendszer vizsgálata humán vázizomban
Összefoglaló: 

Az endocannabinoid rendszer (ECS) egy olyan komplex jelátviteli rendszer, mely magába foglalja az endogén ligandokat, az endocannabinoidokat felismerő receptorokat (CB1, CB2, GPR55, GPR119), valamint az őket szintetizáló és degradáló enzimeket. Az ECS fontos szerepet tölt be számos élettani folyamat szabályozásában, így befolyásolja pl. a sejtek növekedését, túlélését, stb. Kísérleteink során célunk az volt, hogy feltárjuk az ECS tagjainak jelenlétét és azok szerepét a humán egészséges és polymyositises betegek vázizom mintáiban.

Első lépésként mRNS szinten (Q-PCR) és immuncitokémia technikákkal vizsgáltuk receptorok, valamint az endocannabinoidok (anandamid, AEA; 2-arachidonoil-glicerol, 2-AG) szintéziséért és degradációjáért felelős enzimek expresszióját. Megállapítottuk, hogy egészséges humán vázizomban elsősorban a CB1, a GPR55 és GPR119 receptorok fejeződnek ki, míg az endogén ligandok szintéziséért és lebontásáért felelős DAGLα, DAGLβ, NAPE-PLD és FAAH egyaránt kimutatható. Tenyésztett egészséges humán vázizomsejteken kimutattuk, hogy az ECS aktiválása során mind az AEA, mind a 2-AG dózisfüggően csökkentette a vázizomsejtek proliferációját és fúzióját, azaz gátolta a sejtek in vitro differenciálódását. Bebizonyosodott, hogy a vegyületek hatásait sem a CB1 antagonista AM251, sem a CB2 antagonista AM630 nem függesztette fel.

Polymyositises betegek vázizmaiból származó biopsziás mintákban kimutattuk, hogy a CB1, DAGLα és DAGLβ mRNS expressziója alacsonyabb a kontrollhoz viszonyítva, míg az AEA bioszintézisében és lebontásában szerepet játszó NAPE-PLD és FAAH expressziója nem különbözött az egészséges mintákban mértektől. Érdekes volt megfigyelni továbbá, hogy a polymyositises betegek közül a rosszabb prognózisú Jo-1 antitesttel rendelkezők mintáiban a GPR119 nem, vagy nagyon alacsony mértékben fejeződött ki.

Ezen eredményeink azt mutatják, hogy mind kontroll, mind polymyositises betegek vázizmainak kifejeződnek az ECS elemei. Kvantitatív vizsgálataink emellett arra utalnak, hogy a myositises mintákban mind a receptorok, mind az enzimek expressziója eltérő a kontrollhoz viszonyítva, ami felveti az ECS potenciális szerepét a polymyositis patomechanizmusában.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Czifra Gabriella
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Élettani Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Griger Zoltán
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Belgyógyászati Intézet, C épület
Díj: 
különdíj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program