A béka zsákmányszerző viselkedése egy időben összetett és összerendezett mozgássorozat, ami láncreakciószerűen játszódik le. A folyamat a táplálkozásban résztvevő izmok összehangolt működésén alapul és egy olyan reflex-szerű mintázat eredménye, mely az állat idegrendszerébe van programozva. Ennek a táplálkozási viselkedésnek a neuro-anatómiai hátterét vizsgáltuk az agytörzsi szenzori-motoros kapcsolatok tanulmányozásával. A mozgásfolyamat szabályozásában több agyideg vesz részt; vizsgálatainkat a nervus trigeminus és a nervus hypoglossus agyidegeken végeztük. A száj nyitási állapota, illetve a szájüregbe érkező zsákmány stimulálja a nervus trigeminus receptorait, mely a nervus hypoglossus által beidegzett nyelv- és nyakizmok kontrakcióját is okozhatja. Munkánk célja annak felderítése volt, hogy létesítenek-e közvetlen kapcsolatot a trigeminalis primer afferensek a nervus hypoglossus motoneuronjaival.
A műtét során az altatott béka nervus trigeminus és nervus hypoglossus agyidegeibe különböző színű anterograd, illetve retrograd fluoreszcens jelölőanyagokat juttattunk, majd az agytörzsből készült sorozatmetszeteket fluoreszcens, illetve konfokális mikroszkóppal tanulmányoztuk.
Azonosítottuk a kapcsolatokat a jelölt trigeminus afferens terminálisok és a különböző hypoglossus almagokban található motoneuronok között. Vizsgáltuk a talált kapcsolatok magon belüli eloszlását, rostro-caudalis helyzetét, axo-szomatikus vagy axo-dendritikus jellegét és a szómától való távolságát.
Kísérleteink azt bizonyítják, hogy vannak közvetlen kapcsolatok a különböző eredetű trigeminalis terminálisok és a nucleus hypoglossus motoneuronjai között. Eredményeink alapján a terminálisok hasonló eloszlási mintázatot mutattak az almagokban és nagyszámú kapcsolatot létesítettek mind a retraktor, mind a protraktor motoneuronok distalis dendritjeivel.
Az általunk talált kapcsolatokon keresztül a trigeminalis afferensek közvetlenül befolyásolhatják a protraktor, a retraktor, illetve a belső nyelvizmok kontrakcióját. Ezek a kapcsolatok képezhetik a morfológiai hátterét a kétéltűek zsákmányszerző viselkedésében a zsákmányállat gyors és reflex-szerű elejtésének.