Hiper- és hipovigil delírium közötti különbségek - etiológiai háttér, tünettan, kezelési lehetőségek

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2014/2015. tanév
Tagozat: 
Neurológia, neurovaszkuláris medicina, pszichiátria
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Kolumbár Réka

Előadás adatai

Előadás címe: 
Hiper- és hipovigil delírium közötti különbségek - etiológiai háttér, tünettan, kezelési lehetőségek
Összefoglaló: 

A delírium egy heveny kezdetű, átmeneti pszichoszindróma, mely a memória, figyelem, érzékelés, hangulat, pszichomotorium, orientáció, alvás-ébrenlét fluktuáló zavarával jár. A másodlagos neurális károsodások miatt az éberség és a figyelmi vigilancia fluktuál, emiatt a páciens a külső és belső ingereket helytelenül integrálja, így a mentális tartalom torzul, ami inadekvát viselkedési válaszokat eredményez.
A delírium prediszponáló tényezői közé tartozik az életkor, polimorbiditás, akut anyagcserezavar, heveny fertőzés, intracranialis organikus betegségek (stroke, tumor, fertőzések), gyógyszerek, drogok (ópiátok, anticholinerg szerek), megvonásos szindrómák (alkohol, stimulánsok, benzodiazepinek), általános anesztézia. A felsorolt tényezők hajlamosítanak az etiológiai tényezők kialakulására, mint hypoxia és anyagcserezavarok.
A delíriumok gyakorisága 65 év felett kiemelkedően magas. Előfordulása a belgyógyászati és sebészeti osztályokon 10-17%, geriátriai részlegeken akár 80% is lehet.
A tudati éberség (vigilitás) alapján a delíriumnak 2 fő típusát különböztetjük meg: hiper- és hipovigil delíriumot. A vigilitás zavarait az agytörzsi felszálló aktivációs rendszer funkcionális vagy organikus károsodására vezethetjük vissza. A vigilitás csökkenését súlyosbodó sorrendben a következő szakaszokra osztjuk: kábultság, somnolentia, sopor, kóma. Hipervigilitás esetén az egyén élénk, izgatott, az ingerekre hevesen és gyorsan reagál.
A deliráns epizódot általában hipervigil állapot vezeti be; melyre nyugtalanság, szorongás, alvászavar jellemző. Később a tudati vigilitás csökkenése jellemző; ami a kábultságtól egészen a kómáig terjedhet. A tudati éberség általában hullámzó, az ingerszegény környezet a deliráló beteg állapotát ronthatja.
Hypovigil tudatzavar felismerése nehezebb, tünetei kevésbé látványosak, ami miatt rendszerint az állapot mögött meghúzódó okok feltárása, azok kezelése is késedelmet szenved.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Kovács Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Pszichiátriai Tanszék
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Frecska Ede
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Pszichiátriai Tanszék

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program