Antikoagulációs és antitrombotikus kezelési stratégiák pitvarfibrillációban és koszorúér betegségben szenvedő betegek stent-implantációja kapcsán

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2015/2016. tanév
Tagozat: 
Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet)
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Illési Ádám

Előadás adatai

Előadás címe: 
Antikoagulációs és antitrombotikus kezelési stratégiák pitvarfibrillációban és koszorúér betegségben szenvedő betegek stent-implantációja kapcsán
Összefoglaló: 

Bevezetés: A pitvarfibillációban (PF) szenvedő és iszkémiás szívbetegség miatt stent implantáción átesett betegek optimális antikoaguláns (AK) illetve antitrombotikus (AT) terápiájára vonatkozóan nincs egyértelmű, magas evidencián alapuló ajánlás. Ennek köszönhetően heterogén kezelési szokásokkal találkozhatunk a gyakorlatban.
Cél: A PF-ban szenvedő és stent implantáción átesett betegek különböző AK és AT kezelési stratégiáinak elemzése a Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikáján.
Módszerek: 2013-2015 között PF-ban szenvedő és stent implantáción egymást követően átesett betegeket vontunk be a vizsgálatba. Az általános klinikai paramétereken túl a koszorúér intervenciót követő AK illetve AT kezelés, valamint az utánkövetés során jelentkező tromboembóliás és vérzéses szövődmények adatait dolgoztuk fel.
Eredmények: 199 beteg adatait elemeztük (átlag életkor:73±9, férfi:126). Az átlagos utánkövetési idő 12±6 hónap volt. A 199 betegből 154 esetén BMS, míg 45 esetén DES került beültetésre. Az átlag CHA2DS2-Vasc illetve HAS-BLED score a populációban 4,41, illetve 3,21 volt. A két score alapján minden beteg esetében indokolt volt az AK és AT átmeneti egyidejű alkalmazása. Ez Centrumunkban 153 esetben (76.8%) valósult meg. A hármas gátlásban részesülő betegek nem különböztek szignifikáns módon az életkor, a nemek aránya, a CHA2DS2-Vasc illetve a HAS-BLED score-ok tekintetében azoktól, akik nem részesültek hármas gátlásban. Ugyanakkor hosszan perzisztáló/permanens PF esetén szignifikánsan több beteg kapott egyidejű AT és AK kezelést a paroxizmális PF esetekhez képest (91%, illetve 65,4%, p<0,0001). Összesen 21 (10%) vérzéses szövődmény jelentkezett az utánkövetés alatt, tromboembóliás esemény nem volt. Nem találtunk olyan klinikai paramétert, amely prediktív lett volna a vérzéses szövődmény kialakulására ebben a populációban.
Következtetés: Intézetünkben a PF-ban szenvedő betegek közel negyede stent implantációt követően nem részesül egyidejű AK és AT kezelésben. A hármas gátlás nagyobb arányban valósul meg tartósan fennálló PF esetén, ugyanakkor a vérzéses rizikó nem befolyásolja a terápiás döntést.

1. témavezető adatai
Név: 
Dr. Nagy-Baló Edina
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Dr. Csanádi Zoltán
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Kardiológiai Intézet

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program