Phytocannabinoidok hatásai humán bőr eredetű sejtek biológiai folyamataira

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Konferencia: 
2010/2011. tanév
Tagozat: 
Farmakológia, Gyógyszerésztudományok
Előadó szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Szabó Pálma Tímea
2. szerző adatai
Név (format for foreign students: Last Name, First Name): 
Sós Katalin Eszter

Előadás adatai

Előadás címe: 
Phytocannabinoidok hatásai humán bőr eredetű sejtek biológiai folyamataira
Összefoglaló: 

Az elmúlt évek kutatásai nyomán bebizonyosodott, hogy az endocannabinoid rendszer számos ponton szabályozza az emberi bőr biológiai folyamatait. A növényi cannabinoidok potenciális hatásairól ugyanakkor kevés adattal rendelkezünk, ezért külföldi kollaborációs partnerünkkel együttműködésben laboratóriumunk korábban megkezdett kísérleteit folytatva két nem-pszichoaktív növényi cannabinoid (a szabadalmi védelem miatt C1 és C2 névvel jelölt) hatásainak vizsgálatát tűztük ki célul humán bőr eredetű sejteken.
Elsőként NCL-SG3 verejtékmirigy-eredetű sejteket vizsgálva megállapítottuk, hogy mindkét anyag csökkenti a sejtek életképességét (C1: ≥1 µM, C2: ≥50 µM; MTT-assay), aminek a hátterében a C1 anyag esetében nekrózis-, míg a C2 esetében apoptózis-dominált sejthalál áll (DilC1(5)-SYTOX Green jelölés).
A következőkben SZ95 sebocytákat felhasználva kimutattuk, hogy kis dózisban (<50 µM) egyik anyag sem befolyásolja számottevően a sejtek életképességét, nagy koncentrációban (50 µM) azonban apoptózist indukálnak. Megállapítottuk, hogy 10 (C1), illetve 10-20 µM-ban (C2) kis mértékben mindkét anyag fokozza a sebocyták faggyútermelését (Nile Red jelölés). A lipogén hatású endocannabinoid anandamiddal végzett kombinált kezelésünk eredményei szerint ugyanakkor ezen hatásosnak talált koncentrációkban mindkét anyag képes volt csökkenteni az anandamid faggyútermelést fokozó hatását. Laboratóriumunk korábbi eredményei alapján ismert, hogy egyes növényi cannabinoidok az [Ca2+]IC növelése révén fejtenek ki hasonló hatást, ezért a sebostaticus aktivitás hátterében álló jelátviteli folyamatokat vizsgálva fluoreszcens Ca2+-imaging-et végeztünk (Fluo4-AM, FlexStation). Mivel eredményeink szerint egyik vegyület sem befolyásolja a sebocyták [Ca2+]IC-ját, így esetünkben egy ettől eltérő mechanizmus (pl. parciális CB2 receptor agonizmus) állhat a jelenség hátterében.
Eredményeinket összefoglalva elmondhatjuk, hogy ezen két cannabinoid pontos hatásmechanizmusának feltérképezése számos bőrgyógyászati kórkép (pl. hyperhydrosis, seborrhoea, acne vulgaris vagy akár száraz bőr) kezelésében világíthat rá potenciális új terápiás lehetőségekre.

1. témavezető adatai
Név: 
Oláh Attila
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Élettani Intézet
2. témavezető adatai
Név: 
Bíró Tamás
Intézet / Tanszék/ Klinika: 
Élettani Intézet
Díj: 
2. díj

Támogatók: Támogatók: Az NTP-TDK-14-0007 számú, A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése helyi konferencia keretében, az NTP-TDK-14-0006 számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása, NTP-HHTDK-15-0011-es A Debreceni Egyetem ÁOK TDK tevékenység népszerűsítése 2016. évi helyi konferencia keretében, valamint a NTP-HHTDK-15-0057-es számú, A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán folyó Tudományos Diákköri kutatások támogatása című pályázatokhoz kapcsolódóan az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Nemzeti Tehetség Program